Végérvényesen megdőlni látszik a kínai egykepolitika. Miután 2016-ban már engedélyezték két gyermek vállalását is, hamarosan már három gyermek is lehet a kínai családokban. A kínai állampárt ezzel akarja felvenni a harcot az egyre inkább elöregedő társadalom ellen, de kérdéses, hogy időben léptek-e.
Kína minden párnak megengedi majd, hogy három gyermeket vállaljon, ezzel harcolva a csökkenő születésszámok és az elöregedő népesség ellen – adta hírül hétfőn a Bloomberg a kínai Xinhua hírügynökségre hivatkozva. A kínai tudósítás szerint „a páronkénti három gyermek megengedése és az azt támogató intézkedések elindítása segíti majd a társadalom struktúrájának javítását”. Az ugyanakkor még nem tisztázott, hogy az új szabályok mikortól lépnek életbe, de valószínűsíthetően az idén kezdődő ötéves terv részét képezik majd. A születésszám növelése mellett Kína a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését is tervezi.
A mostani intézkedések nem előzmény nélkül érkeztek: a világszerte elhíresült egykepolitikán 2016-ban már lazítottak, s engedélyezték a második gyermek vállalását is. Ez ugyanakkor nem vezetett a születésszámok növekedéséhez. A Bloomberg számításai szerint
Az elmúlt évtizedben mért 0,53 százalékos átlagos éves népességnövekedés az 1950-es évek óta a leglassabb volt. A tavalyi évben pedig mindössze 12 millió gyermek született Kínában – a születések száma 1961 óta nem volt ilyen alacsony.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Július 11-e a népesedés világnapja.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
